Az intuíció korában el kell engedjük az elmének azon törekvését, hogy végeláthatatlan ciklusban rágódjon a múlton és tervezgesse a jövőt. Azért van erre szükség, mert rengeteg tennivaló vonzza a figyelmünket a jelenben. A dolgainkat pedig csak akkor fogjuk tudni kielégítően elvégezni, ha kikapcsoljuk a leggyengébb láncszem elemzésre, döntéshozásra való vágyakozását vagy azon törekvését, hogy terminátornak alkalmazzon minket a tervezés és a végkifejlett közötti időtérbe.
Az intuíció korában a figyelem és a fókusz a mostra irányul. Nincs semmi okunk ettől eltérni vagy ebből kilépni. A tennivalóink, a feladataink önmagukat rangsorolják fontossági sorrendbe és nem az elme által szükségeszerűnek vélt módon történnek meg. Az elme kikapcsolásával több időnk és energiánk marad arra is, hogy élvezzük is, amit teszünk, és jól is végezzük el mindet. Az aggodalmaink is csökkennek, mert fontossá válunk mások számára, a munkáltatónak pl, hiszen kiváló munkát végzünk. Lesz időnk másokra is figyelni, életünkből is mind nagyobb képet tudunk majd befogadni és meglátni. Ez további segítséget jelent abban a vonatkozásban is, hogy előre meglátjuk majd a kedvezőtlen kimeneteket, fel tudunk azokra készülni és nem reagálunk az életünkre, hanem tegyük a dolgunkat. Gondtalan gondolatmentességben. A mostban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése